Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát, a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A Homoktövis növényről

Rendszertani besorolása szerint, Linné alapján, a homoktövis a zárvatermők törzsébe, kétszikűek osztályába, ezüstfa­virágúak rendjébe, ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába, a Hippophae nemzetségbe tartozik. Ezen belül három faja létezik, a Hippophae rhamnoides, a Hippophae salicifolia és a Hippophae tibetana. A Kárpát-medencében a Hippophae rhamnoidesnek egy alfaja, a subsp. carpatica Rousi őshonos. Egyetlen hazai rokona az ezüstfa (olajfűz, olajfa), az Eleagnus angustifolia L. Gyakrabban használt magyar nevei: ezüstös homoktövis, európai homoktövis, népies nevei pedig: benge hipófa, ezüsttövis, lóvakaró, fűztövis, homokfa.

Őshonos Európa és Ázsia több területén is, mint például a skandináv államok tengerpartvidékein, az Alpokban, a Kaukázusban, Elő-Ázsiában, Kelet- és Nyugat-Szibériában, Kínában, Kelet-Ázsiában. Természetes előfordulási helyei a folyam menti homokhátságok és tengerek melletti homokdűnék, szívesen él folyók, patakok laza szerkezetű hordalékain.

A homoktövis a növényvilág egyik legtáplálóbb növényfaja. Európában a nagy c-vitamin és béta-karotin, magas beltartalmú, nemesített német fajták (Askola, Leikora, Hergo) az ismertek. Ezek késői, szeptemberi végi érésűek, erősen tövisesek és általában kis gyümölcsűek. Magyarországon is őshonos, védett növény, főleg a Szigetközben voltak vadon élő nagyobb állományai.

homoktövis Hippophae rhamnoides - sarjtelepes, sűrű bozótokat alkotó ágas-bogas 3-5 méter magas lombhullató, szélporozta tövises cserje. Keskeny levelei felül szürkés zöldek, alul ezüstös-fehérek. A női alanyokon fürtökben fejlődő, fényes narancssárga, bogyószerű, húsos termése céljából termesztik.
Nagyon gyorsan fejleszt kiterjedt gyökérrendszert, ezért kiválóan alkalmas talajmegkötésre is.
A homoktövis talaj iránt nem igényes, napos fekvést szerető, kozmopolita növény.
Gyökérzete a jól levegőző talajokon, többnyire homokon fejlődik zavartalanul. A téli hideget jól viseli, a fagyok nem károsítják.
Homoktövis bogyót 3-5 éves korától hoz a növény. A termés alakja tojás, kerekded alakú, 5-7 mm átmérőjű, egymagvú gyümölcs. A termés leveses, vékony héjú. A homoktövis bogyó héj színe sárgától a narancsvörösig terjed fajtáknak megfelelően. A homoktövis termése az ősz végével érik be, ilyenkor még kesernyés, savanykás, de dércsípetten édessé és kellemesen fogyaszthatóvá válik.
A homoktövis virágai lombfakadás előtt április elején nyílnak. Csöves virágai jelentéktelenek, aprók (2-3 mm), zöldek, csillagszőrök között helyezkednek el. A termős virágok tömött fürtben, míg a külön bokron fejlődő porzós virágok rövid füzérekben találhatóak főleg a vesszők felső végén. A homoktövis szélporozta növény. Rendszeres metszést nem igényel, de az idősebb termő ágakat vissza kell vágni. Miután kétlaki növény, telepítésekor nő és hímivarú növényeket kell ültetni megfelelő arányban.

A homoktövist Európában és Ázsiában már évszázadok óta használják étkezési és gyógyászati, kozmetikai célokra.
A homoktövis gyümölcsét elsősorban feldolgozva és nem nyersen fogyasztják.
Feldolgozva gyümölcséből homoktövis velő, lekvár, pálinka, ivólé, sőt magjából olaj is készül.
A termését általában más gyümölcsökből készült termékekkel háziasítják, így a homoktövis gyümölcs savas ízhatása kellemesebbé válik.